Férfinevek (6)
A Jenő férfinév a hatodik magyar honfoglaló törzs nevéből származik, ahogyan az Bíborbanszületett Konstantin bizánci császárnak "A birodalom kormányzásáról" című művében szerepel. Jelentése: tanácsadó, bizalmas. Magyarországon Jenő, Diósjenő és Tiszajenő településünk is őrzi ezt a nevet. Bár eredetileg az Eugén magyar megfelelője az Ödön volt, a 19. században a Jenő nevet (tévesen) a német Eugén névvel azonosították, s így ez az azonosítás maradt meg napjainkig.
A Marcián a latin eredetű Martianus név rövidülése, jelentése: Martius nemzetségből való.
Az Ottó a német Otto névből származik, ami az Ot- kezdetű germán eredetű nevek beceneve, a jelentése birtok, vagyon.
Germán eredetű német név, amely az Odowakar névből ered. Jelentése birtok, vagyon + éber.
A Várkony régi magyar személynév. A név egy avar népcsoport nevéből, a varhunból származik. Egyes források szerint a 'várkunok' az avar elnevezése volt, az avarok két fő népelemének, a kínai források által is említett uar és a hunni törzsek nevének összevonásából származik. Egykorú dokumentumok szerint az avarokat a régi magyarok várkunoknak hívták.
Női nevek (24)
Olasz eredetű név, ami a Mária és a Teresa nevek összevonásából keletkezett.
A Mária leggyakoribb magyar becenevéből önállósult.
A Mária bibliai eredetű női név. Eredeti héber formája Mirjam (מִרְיָם Mirjám) volt, ez a görög és latin bibliafordításokban módosult. Jelentése megfejtetlen, minden magyarázata vitatott. Lehetséges jelentései: a) mirha, az ókor egyik legdrágább illatszere, b) keserű(ség) A latin Maria névváltozatnak igen sok származéka alakult ki az európai nyelvekben, ezek egy része a magyarban is használatos.
A Mária magyar becenevéből önállósult.
A Mária olasz kicsinyítőképzős formája.
A Mária olasz kicsinyítőképzős formája.
A Mária magyar és szláv becenevéből önállósult.
A Mária francia alakváltozatából ered.
A Mária román alakváltozatából ered.
Ezen a napon történt
1132
II. Béla magyar király serege a Sajó mellett legyőzi Boriszt, az országba lengyel sereggel betört trónkövetelőt, Könyves Kálmán király el nem ismert fiát.[1]
1844
A Nemzeti Színházban kihirdették, hogy a Himnusz megzenésítési pályázatának győztese Erkel Ferenc, akinek eredeti művét ekkor mutatták be nyilvánosan.[2]
1944
Az amerikai légierő legsúlyosabb támadása Budapest és más magyarországi célpontok ellen: 712 gép szőnyegbombázásai súlyos károkat okoznak a csepeli szabadkikötőben, a Hazai Fésűsfonógyárban, a Hungária Kénsavgyárban és a csepeli olajfinomítóban. A Keleti és Nyugati pályaudvarok ellen irányuló támadás a VI. és VII. kerületek lakónegyedeit pusztítja. Bombázzák a szolnoki vasúti híd környékét, a komáromi és a győri pályaudvarokat is.[1]
1955
A bajkonuri űrrepülőtér (kazakul: Байқоңыр ғарыш айлағы, Bayqoñır ğarış aylağı; oroszul: Космодром Байконур) megnyitása.