A Géza régi magyar férfinév, valószínűleg magyar méltóságnévből keletkezett. Egyesek szerint viszont a tisztázatlan eredetű Gyécsa névből származik. Alakváltozatai:
Décse,
Gejza, Geyza,
Gécsa, Gyécsa. A Géza név, ahogy ma használják, nem felel meg a régi kiejtésnek, s hibás olvasásnak köszönheti eredetét. Okleveleink a XII-XIV. századból, valamint a régi krónikáink Geyza, Geisa és Geicha alakban írják, előfordul Geythsa, Geisce regis, Geche regis, Gyesse regis formában is, a pécsváradi konvent jegyzője pedig 1338-ban III. Bélát «Deyche regis filius»-nak irja; az I. Istvánnal egykorú Thietmar merseburgi püspök Deuix-nek nevezi Géza fejedelmet; I. Géza király neve a koronán GEOBITZ, vagyis Jeóvics, pénzein Geuca, VII. Gergely pápa okleveleiben pedig Geuza, Geusa; II. Géza királyt a magyar viszonyokról jól értesült egykorú Kinnamos Geitxaz- azaz Jejcsa(sz)nak és 'Iatxaz - vagyis Jacsának irja, a németeknél, lengyeleknél stb. Joas, Jojas, Joitsco, Gouz, Govizo, Gizo, Guizo stb. alakban találjuk e nevet.